browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Fórum

Üdvözlet Vendég 

Mutat / Elrejt

Üdvözöljük kedves Vendég! A hozzászólás nálunk elvárás, melyhez kötelező a regisztráció!





Oldalak: 1 [2]
Szerző Téma:Információk
Diuraca
Fórumfüggő
Hozzászólások: 91
Diuraca
Hozzászólás Válasz: Információk
March 8, 2015, 17:19

Kedves Madarászok

Nagy örömmel olvastam Shama írását. Azt hiszem kevesen tudunk olyan hittel tenni, szólni az "ügyünkért" mint Ő. Azt hiszem abban reménykedhetünk, hogy az a kevés hallgató, akik jelen voltak az ülésen, valamilyen csatornákon, akár az egymás közötti beszélgetések kapcsán is, eljuttatják a számunkra oly fontos kérés üzenetét azokhoz,akik jelenleg még mindig süket fülekkel hallgatják jogos kérésünket.
Nem szabad a hitünket elveszíteni, hiszen az elutasítás a fárasztás egyik taktikája részükről. Sajnos azt látom, hogy valamilyen szinten a taktikájuk célt ért, hiszen itt ezen a fórumon, amely tulajdonképpen egyetlen olyan hely, ahol még hangot adhatunk jogos igényeinknek, Mintha minden összejátszana ellenünk, meghalni látszanak azok a sokak által látogatott szakmai oldalak is, ahol még tömegeket lehetett mozgatni célunk érdekében.
Lehet, hogy ez az örökös sajnálkozás nem a legmozgósítóbb, viszont a "döntnökök" számára egy olyan jel, hogy talán nincs is rá már részünkről igény, csak néhány"kihaló félben lévő egyén" múltbéli nosztalgikus elmélkedése az egész.
Tegyük "élővé", aktívvá ismét kérésünket. A meghallgatás azt hiszem lehet az első szintje egy olyan érdekek közötti közeledésnek, amely valamilyen szintű megegyezést sejtet.
LJ

Shama
Fórumprofesszor
Hozzászólások: 155
Shama
Hozzászólás Válasz: Információk
March 5, 2015, 19:12

Herman Ottó a polihisztor
Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.
2015. február 26.-án és 27.-én került megrendezésre a Herman Ottó év lezárásaként, a Nemzeti Környezetügyi Intézet és a Független Pedagógiai Intézet szervezésében egy emlékülés és konferencia.
Az emlékülésre az Országháza Felsőházi termében az ország felső vezetőinek méltató előadásai keretében meghívottak és hozzátartozóik jelenlétében került sor. Az első nap eseményein felavatták Herman Ottó szobrát a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alatt, majd Lezsák Sándor, Dr. Fazekas Sándor, V. Németh Zsolt, Dr. Erdődi Gábor közreműködésével átadásra kerültek a Herman Ottó díjak. Közülük egy személyt emelek ki, az általam és sokunk által tisztelt Schmidt Egont. Neki személyesen gratuláltam.
A második napon került sor a szervezésben profizmus jegyeit felmutató konferenciára. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy személyemben képviselhettem a „kalitkás” madarászokat. Helyszín a Vajdahunyad vár a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Feltételeztem, hogy sikerül találkoznom, néhány bennünket nem szerető hivatalossal, így felkészültem egy rövid hozzászólásra. Címe: a madarászok hasznáról és káráról.
A részletes programot nem ismertetem, hiszen az reggel 9-tól este 6-ig tartott. A 16 előadásra magasan képzett előadókat kértek fel. Minden előadó negyedórát kapott. Engem itt ért az első meglepetés. Az előadásokon szó esett a kompetencia módszerével Herman Ottó oktatásától, a grafológusi íráselemzés jobbra, vagy balra értelmezésére, múzeumi szerepről, politikusi tevékenységéről, pókászatról, a süketség mai javítási lehetőségeiről és sok egyébről. Amennyiben a teljes program 100 egység, akkor ebből a madarászatra, halászatra még 1 egység sem jutott! Vajon miért? Ezek a nem szeretem tevékenységek? A helyszínen lehetőség volt szekcióülésre. Két ilyen igény jelentkezett. 11.-órától a pedagógusok, én pedig 1.-órától kaptam fél órás konzultációs felszólalási szerepet.
Előadásom hangvétele olyan volt, hogy a Herman Ottó korának madarász lehetőségeit hasonlítottam össze a napjainkig terjedő lehetőségekkel. Igyekeztem tényekre, történelmi és beazonosítható személyekre, adatokra hivatkozni. Természetesen a legnagyobb udvariassággal képviseltem saját érdekeinket, kihangsúlyozva a hagyományaink érthetetlen tiltását.
Herman Ottó idézetével költői kérdéssel fordultam hallgatóságomhoz, hogy szerintük hogyan gondolhatja valaki, hogy a hagyományainkat engedjük „végképp eltörölni”? A madarászatunk nemzeti hagyományunk része, ahol természetesen a solymászaté a vezető szerep, de a mi madárszeretetünk is a régi időkig visszanyúló. „ Tehozzád szólok drága Magyar Népem, akikhez a vérség és a szeretet ezer szála fűzött. Kötelességemnek érzem, hogy hála fejében okulásodra, de gyönyörűségedre is írjam meg, arról, amit különben is érzi szereteted melegét, írjak az ég madarairól, azok hasznáról és káráról.” Így írt egy gyerekként csupán németül értő, felnőttként hagyományainkat tisztelő ízig-vérig magyarrá lett nagy ember. Sajnos vannak olyan környezetvédelemért felelős személyek, akik ezt nem érzik. Nekik sem Herman Ottó, sem Arany János, sem Petőfi Sándor, sem Tompa Mihály írásai nem meggyőzőek, de még kerámiáink, népdalaink, szólásaink sem. Illene érteniük, hogy madarászatunk lelkünkbe vésődött, megőrzendő kincs! Herman Ottó eredményessége abból születhetett, hogy nagyon is ismerte a madarász hagyományokat. Ismerte a kalitkás eredményeket az európai fajok tartásáról, és azt is, hogy a hazai kanárizás is erre épült. Tehát Herman Ottó nem egy üres madarász légtérben mozgott! Bizonyára, korában komoly tenyésztői munka lehetett, és a természettudományokat is magas színvonalon oktatathatták. Ezért jöhettek ide több országból tanulni, a „magorok” tudását ellesni. Ezért lehetett 1891.-ben megrendezni hazánkban a II. Nemzetközi Madártani Kongresszust. Megkérdezném ezt követően ki rendezett ilyen kongresszust? Nagyon fontos tudni, hogy valóban Herman Ottó halláskárosult volt, de kérései az állam vezetése felé célba értek. Azok nem süket fülekre találtak. Állami támogatással valósult meg 1893. november 25.-én Herman Ottó vezetésével az Ornitológiai Központ. Támogatással madarász újság jelent meg, 1899.-ben Chernel István könyve Magyarország Madarai címmel. Vajon kitől vették át azt a tudást, ami mind ezekben megjelenhetett?
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az eredményességhez kellett a hagyományokra alapozott tudás, de legalább ilyen fontos a hatalom megértő érdemi támogatása. Herman Ottó 1902.-ben Darányi Ignác felkérésére jelentette meg közismert könyvét, A Madarak Hasznáról és Káráról címmel.
„Áldom is a sorsomat azért, hogy megérhettem, hogy akadt oly férfiú, kit saját igyekezete és a sors kegye magasra emelt – Darányi Ignácz magyar királyi Földmívelésügyi Miniszter – de azért mégsem emelhette sorsa oly magasra, hogy ne lássa, ne ismerje meg a magyar gazdanép szükségét, okulásra törő vágyát.” H.O. Nos, az elmúlt 60 évben, hány magyar politikus jutott el a néplélek megértéséhez, kéréseinek teljesítéséhez?
Herman Ottó munkásságát, a madarász kultúra elősegítését támogatta a Vallás és Közoktatási Miniszter is avval, hogy 1901.-ben tőrvényben rendelte el a Madarak Fák Napjának kötelező megünneplését!
Külön kell kiemelni a magyar királyi Kereskedelmi Minisztériumot. Határozatain túl, anyagilag is támogatta a madarászathoz szükséges eszközök biztosítását. Fészekodú gyár, kalitok készítése, takarmányok biztosítása elsősorban hazai termesztéssel. Erről ma mit mondhatunk? Szinte kivétel nélkül külföldről kell behozni mindent!
Néhány történelmi adat, a teljesség igénye nélkül: 1890. Ágoston István kiemelkedő munkája a kanári nemesítésében. Magyar irány az énekre tanítás, fülemüleutánzó. 1902.-ben megalakult az MDOSZ jogelődje, az első szervezett madarász egyesület. 1910. Wágner Rezső féle Hunyadi énekes kanári. Ebből még Ferenc József császár is kapott. 1902.-1920. között a magyar tenyésztők sikerei az akkori „COM” versenyeken. Aranyérmek sora minden alkalommal. Csupán kanáriból hazánkban 50-60 ezer egyedet tenyésztettek évente! Napjainkban ez nem éri el a 2-3 ezret sem! „Merjünk kicsik lenni!” 1914. Herman Ottó halála. A rövid békeidő kivételével, két világháború, diktatúra, ország feldarabolása, újabb diktatúra. Mindez beindította madarászatunk elsorvadását. 1954.-1961.-1971. évi védelmi tőrvények drasztikusan megakadályozták az európai fajok tartását. 1973. augusztus 7.-én a díszmadarasok ismételten egyesületbe tömörültek. MDOE. 1974. január 6. Fővárosi Állatkert Barlang moziban a gyűrűzők megalakítják az MME-t. A két szervezetben sokáig megvolt az átjárás, de napjainkra az oszd meg és uralkodj következtében a kapcsolat a nullához közelit. 1995. március 20. az MDOSZ megalakulása. Minden támogatás nélkül, egy rövid fellendülés következett. 1991-2006. között engedéllyel tarthattunk európai fajokat. Jelentős sikereinket az ismételt tiltás megsemmisítette. 2006. megalakult a Magyar Madarászok Természetvédő Egyesülete, amelynek munkásságát megakadályozza az érthetetlen és szükségtelen eltérő törvényértelmezés. Magyarország a COM tagja. Az elmúlt 5 év eredménye ellenszélben is elismerésre méltó 86 érem.
A helyszínen nem hagyhattam ki, hogy Herman Ottót támogatta a hatalom. Ö süket volt, de kéréseit meghallották. A mai Hermann Ottók hiába hallatják kéréseiket süket fülekre találnak. Erre többen felkapták fejüket, és több kérdést tettek fel. Természetesen ebből következett a süvöltők fészekből kiszedése, a solymászok miért nem solymászok, és milyenek a pintyverések. Az európai fajok tenyésztésének indokaként idéztem az általatok ismert Balogh János akadémikus mondását, és Herman Ottó ezekről a fajokról ismert véleményét. „A madár, mint gyönyörűség. A madár éneke örömére van a munkásnak. Az a szegény falusi és kisvárosi iparos, ki hétfőnap hajnalától szombatnap alkonyatáig görnyed műhelyében és RÁÉHEZEK a TERMÉSZETRE, a mester legalább egy szerény csíz, vagy tengelice madarat tartogat kalickában, valóban a maga gyönyörűségére. Ne sajnáljuk tőle, mert maga sem sokkal több, mint madara, rab!” Ez napjainkban érvényét veszthetné! Legalábbis ami a madarakra vonatkozott! Egy idősebb úr megkérdezte, akkor ma milyen is a madarászok viszonya a hivatalokkal? A szoc idők kifejezését említettem. A három T-t. Tilt, tűr, támogat. Talán a legjobb esetben is csupán, a „tűr” kategóriáját említhetem. Az európai fajok tartása a tilt, míg az Unió előtti időben az illegálisan behozott egzotikus énekesek, a tűrt, a papagájok mindkét kategóriát megtestesítik. Az úr megköszönte a választ, és azt mondta: „akkor maguk úgy madarászhatnak, mint ahogy a magyar őstörténet kutatók dolgoznak, az asztal alól.” Nem hiszem, hogy sokat tévedett.
A SZEKCIÓ EREDMÉNYE: az előzetesen tervezett félórából közel két óra lett. A számomra ismeretlen tucatnyi hallgató beszámolómon nem aludt el, aktívan kérdezett.
Sajnálatos, hogy sem a konferencián, sem a szekcióban nem találkoztam egyetlen egy olyan hivatalos személlyel sem, akikkel szerettem volna. Így azt is mondhatom, felesleges volt elmennem. Kezdem elveszíteni a reményt, ennek a néhány egyénnek a kiábrándító elzárkózása okán. Tényleg az asztal alatti madarászás jelenti a jövőt? Elnézést, hogy írásommal fárasztottalak benneteket, de így nem kell az érdeklődőknek külön- külön elmondanom mind ezt. Üdv. Lakó Antal

Blutfink
Adminisztrátor
Hozzászólások: 115
Blutfink
Hozzászólás Információk
January 4, 2014, 15:17

Sziasztok!

Felkerült a főoldalra a gyakoribb európai kultúrmadarak Com standard leírása letölthető formátumban egyenlőre francia nyelven.
Köszönet érte Kerek Lacinak.

Oldalak: 1 [2]
Mingle Forum by cartpauj
Verzió: 1.0.33.3 ; Oldal betöltése: 0.028 másodperc