browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Fórum

Üdvözlet Vendég 

Mutat / Elrejt

Üdvözöljük kedves Vendég! A hozzászólás nálunk elvárás, melyhez kötelező a regisztráció!





Oldalak: 1 [2]
Szerző Téma:A múltunkból
Diuraca
Fórumfüggő
Hozzászólások: 91
Diuraca
Hozzászólás Válasz: A múltunkból
January 9, 2013, 11:02

A madarászat c. szakdolgozatról

Mindenekelőtt köszönet Görbe Gábornak, hogy lehetővé tette szakdolgozatának közzé tételét honlapunkon.
Ez a munka igencsak ide kívánkozik, a mi gondolkodásunkat, céljainkat, elképzeléseinket jeleníti meg. Ilyen sokrétűen összeállított, rendszerezett munkával e témában még nem találkoztam.
Örülök annak is, hogy ezt a jelenlegi, még hivatalában lévő természetvédelmi vezetőink felfogásával szemben felvállaltad, gondolom a téma megjelölése már önmagában is egy eretnek gondolat volt számukra.
Csodálkozom, hogy mint témát engedélyezték a fennálló szabályozás ismeretében.

Jól végigvezeted a történelmi korok és különböző népek ilyen jellegű szokásain keresztül bemutatva a madarak szerepét az emberek életében.
A hazai tapasztalatok leírása külön élmény volt számomra, csak kérdezem, hogy mi a kúlturális örökségeink megmentésének igazi képviselete, ha nem ez az összefoglaló munka a madarászat múltjáról.
Bennem is , olvasva a múlt madárbefogási módszereit, a gyermekkoromat jelentősen meghatározó élmények elevenedtek fel.
Az, hogy a méltatása a dolgozatnak a témavezető részéről olyan volt amilyen, azt nem a józan gondolkodása határozta meg. Érvelését a pillanatnyilag is törvényesen alátámasztott szabályozás, és a jól felfogott érdeke, oktatói állása diktálta.
Ne keseredj el Gábor, mi értékeljük a munkádat, amely akár a H-40 szakcsoport kibővített programja is lehetne.

LJ

Shama
Fórumprofesszor
Hozzászólások: 160
Shama
Hozzászólás A múltunkból
December 21, 2012, 06:22

4. A hazai kanárizás múltja

Az a nemzet, amely nem ismeri a múltját, az nem érti a jelent, és nem látja a jövőt!
Történelmünk egyetlen évszázada sem múlt el létünket veszélyeztető külső és belső viharok nélkül. Körülöttünk mindig több volt az ellenség, mint az őszinte barát! Mégis megmaradtunk! Megmaradtunk, mert tudtunk alkalmazkodni, mert tudtunk újra kezdeni, mert tudtunk tanulni másoktól és hibáinkból. Mert tudunk!
Múltunk büszke múlt, erre épülhet a jövő! Ugye értik miről beszélek? Ez nem “csak” a Kárpát medencében élő nemzet története, hanem bizony jellemzően az itt élő madarászoké. A sólyom, a turul, a “napmadár” legendája ősi kultúránk része. Hasonló ősi hagyományaink vannak a ma már védett fajok tartásában, tenyésztésében is. A magyar kanári tenyésztés ezekre a hagyományokra épült.
A kanári Magyarországon minden bizonnyal a XVIII. században terjedt el. Megjelenését a tiroli kanári kereskedőknek köszönhetjük. Rendkívül érdekes, hogy amikor még kezdetben a németek a tollazat minőségének javításán, a színek tökéletesítésén fáradoztak, akkor a mi tenyésztőink az ének nemesítésére törekedtek! Ez az irányzat akkor mindenkit megelőzött, és a magyar madarászatnak évtizedekig nagy elismerést eredményezett.
A magyar tenyésztők abból a felismerésből indultak ki, hogy az énekesek, szüleiktől csak éneklési tehetséget örökölnek. A többit, a dallamot apjuktól vagy tanáruktól megtanulják. Azt remélték, hogy amit a pintyezésnél alkalmaztak, azt alkalmazhatják a kanárinál. Ez a nagyszerű felismerés munkájuk nyomán a kór tudományává vált. A fészken ülő kanári tojókat a hímektől elkülönítették, így a kikelő fiatalok apjukat nem hallhatták. Az elválasztott fiatal hímeket valami jó énekű madárhoz énekiskolába tették. A “közönséges” kanárikat így nagy gonddal, sok-sok munkával “nemesítették”. A magyar kanárifajtákat a különféle énekstílusok szerint különböztették meg. E szerint volt: közönséges kanári, fülemüle utánzó, Hunyadi énekes, és a Trutte valamint a Seifert féle madarakból kitenyésztett magyar nemeskanári. Megjegyzem a külön fajta megnevezése hibás, mivel az éneket tanították. A tudás nem örökölhető. / a mai rollert is tréningezik, a hangképzésnek a módját örökli!/. A tanítás ötlete mégis egyedül álló és nagyszerű. Ma is sok örömet jelentene azoknak, akik szeretik a madáréneket és ezzel kísérleteznek.
A fülemüle-utánzó kanárik “kitenyésztése” az 1890-es évektől ismert és Ágoston István debreceni tenyésztő nevéhez fűződik. Érdekesség, hogy ez a tenyésztési irányzat Németországban és a szomszédos országokban akkor kezdett elterjedni - az első világháború után, - amikor Magyarországon az új divat, a lágy énekű Seifert féle énekes fokozatosan kiszorította. Nem tudom, hogy mikor tűnt el hazánkban véglegesen, de az 1970-es évek végén én láttam és hallottam egy fülemüle-utánzó madarat Budapesten Tóth József díszállat kereskedőnél. A madártól semmi áron nem volt hajlandó megválni. Tudomásom szerint a volt Jugoszlávia területén ma is kísérleteznek hasonló énekre tanítással. Mi is megtehetnénk.
Az egyedi zenei kiképzés ötlete viszont a világon kizárólagosan magyar elképzelésnek bizonyult. A madárral nem más madár énekét tanították, hanem ember által alkotott zenei mű részletét. Az ötlet kitalálója és megvalósítója 1910-1920 között Wágner Rezső volt. Madaraival a Hunyadi indulót tanította meg. Az egyik kitűnő madarát I. Ferenc József királyi-császári felségnek adományozta. Kővetője Tóth József a Hunyadi- énekeseivel a kiállításokon szép sikereket ért el. Sajnos a háborúk következtében a kísérletezések megszűntek, a Hunyadi-énekes eltűnt. A madár léte bizonyította a magyar madarászok ötlet gazdagságát és azt is, hogy a kanárit tévesen ítélik buta madárnak./ Dr. K. Russ írásai szerint a kanári képes a női hang, azaz a beszéd utánzására is./ Üdv. Lakó Antal

Oldalak: 1 [2]
Mingle Forum by cartpauj
Verzió: 1.0.33.3 ; Oldal betöltése: 0.026 másodperc