browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Fórum

Üdvözlet Vendég 

Mutat / Elrejt

Üdvözöljük kedves Vendég! A hozzászólás nálunk elvárás, melyhez kötelező a regisztráció!





Oldalak: [1]
Szerző Téma:Kokcidiózis
Shama
Fórumprofesszor
Hozzászólások: 147
Shama
Hozzászólás Válasz: Kokcidiózis
April 10, 2013, 16:42

A „SZÁRNYASOK” emésztőszervi betegségei

Általában betegségekről nem szívesen írok, beszélek, mert NEM ÉRTEK HOZZÁ. Azt gondolom, hogy ha egy pintyméretű madár széklete ragacsos, tolla borzolt, azt jobb azonnal elaltatni, mint házi gyógyszerezéssel kísérletezni. Nyílván más a helyzet egy nagy értékű madárnál, vagy a család kedvence esetében. Sajnos az állatorvosok többsége, nem madárra szakosodott, így ők is csak jó szándékkal próbálnak segíteni. A felírt gyógyszer ára sem közömbös, de előfordulhat, hogy egy pontosabb diagnózis érdekében a vizsgálati költség is többszöröse madarunk értékének! Ettől még nagyobb gond, hogy a betegség gyors lefolyása miatt sok esetben mire megkezdenénk a gyógyítást, a madár előbb elszenderül. Tehát én az ezerszer hangoztatott módszerben bízok, ez pedig a MEGELŐZÉS!
Erről nem tudok újat mondani tenyésztőtársaimnak, de talán vannak kezdők is, akik olvassák elmélkedéseinket, így néhány tanács saját gyakorlatomból:
A kalitokat, röpdéket évente egyszer kifertőtlenítem. Ezt teleltetés előtt, illetve tavasszal végzem. A röpdék takarítása évente egyszer, kalitok igény szerint.
A röpdék fedettek a külső vadmadarak, egerek, macskák széklete zaklatása ellen.
A táplálék, ivóvíz legyen tiszta fertőzésmentes, etetés közelítse a természetest.
Lehetőség szerint madarainknak biztosítsuk a stressz mentes tarást, ne fogjuk meg feleslegesen. A kiállításra szánt madarakat trenírozzuk, ne a beszállításkor kerüljön először ember közelbe. Sajnos a fertőzés esélye egy kiállításon igen nagy. Hajdan elnök koromban a saját bemutató eszközöket szorgalmaztam, de nem találtam követőket! Én, vagy saját eszközben vittem és tettem ki a madarat, vagy eleve átfertőtlenítettünk minden egyesületi eszközt. Kiállítást követően a saját madarat is, de a vásárolt madarat is különítsük el, figyeljük legalább két hétig. Összefoglalva kerüljük a fertőzési forrásokat, és erősítsük természetes eszközökkel madaraink immunrendszerét!
Röviden felsorolok néhány emésztőszervi betegséget, amik tüneteiben nagyon hasonlóak, viszont mind más gyógyterápiát igényel.
Trichomoniasis. Kórokozó egysejtű, mozgásra képes véglény, ami a nyállal, bélsárral kerül a külvilágba. Tünet savanyú szagú hasmenés, garat piros, szájpadlás sárga sajtszerű felrakódás.
Hexamitiasis. Kórokozó ostoros véglény, ami főleg a végbélben telepszik meg. Nyári és őszi hónapokban jelentkezhet. Tünetei: heveny, hurutos véres bélgyulladás, hígan folyó nyálkás bűzös hasmenés.
Coccidiosis. Kórokozójáról részletes ismertetőt kaptunk. A tünet itt is hasonló heveny lefolyás esetében, bűzös, nyálkás, zöldes, gyakran véres bélsár. Nem reklámként, de ajánlom a chevita termékét. Tudtommal ára elfogadható. Galambász kuckóban is beszerezhető.
Szalmonellózis. Kórokozó, baktérium. Tünetek: bélgyulladás, lágy-hurutos, zöldes bélsár, máj vese lép károsodás. Izületi duzzanat, egyensúlyzavar, nyakcsavarodás.
E.coli. Kórokozó a bélsárral távozó coli-baktérium. Tünetek: bágyadtság, étvágytalanság, fokozott vízivás, fogyás. Néhány órán, vagy pár napon belül elhullás.
Híg bélsár jelentkezhet megfázás, nedves huzatos helyen, de takarmányváltás, helyváltás és egyéb stressz hatására is.
A végére hagytam egy rettegett betegséget, ami nem csupán emésztőszervi betegségnek tekinthető, ez az Ornithosis. Tünet: szörtyögő légzés, szemhéjgyulladás, bélgyulladás vízszerű nyálkás hasmenéssel.
Remélem, e rövid felsorolás érzékelteti, hogy nekünk amatőr madárkedvelőknek nem szabad önhatalmú gyógyszerezésbe kezdeni, mert pontos diagnózis hiányában, állományunkban több kárt tehetünk, mint ami hasznot remélhetünk egy-két madár megmentésével! Nézzétek el nekem, de e téren én már ilyen maradi maradok. Üdv. Lakó Antal

Blutfink
Adminisztrátor
Hozzászólások: 115
Blutfink
Hozzászólás Válasz: Kokcidiózis
April 9, 2013, 16:58

A leggyakrabban használt kokcidiosztatikumokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Image

Diuraca
Fórumfüggő
Hozzászólások: 91
Diuraca
Hozzászólás Válasz: Kokcidiózis
April 9, 2013, 07:56

Szia Gábor

Még egy kis adalék, szintén egyik világkiállításról hazatért kollégánál komoly problémák vannak. (elhullás), nem szeretném a kiállítás nimbuszát rombolni, de ott is az elmondás alapján "kokcídiózis gyanú" van. Tehát az állományok védelme érdekében kell a korrekt diagnózis és a kezelés.

LJ

neco
Újonc
Hozzászólások: 13
Hozzászólás Válasz: Kokcidiózis
April 9, 2013, 01:29

Kedves Diuraca!

Nincsenek illúzióim résen vagyok, köszönöm a tanácsot.

Üdv: Necó

Diuraca
Fórumfüggő
Hozzászólások: 91
Diuraca
Hozzászólás Válasz: Kokcidiózis
April 8, 2013, 18:47

Kedves neco, Gábor

Ha a madaraid kokcídiózistól pusztultak el akkor az általad említett itatás után is van félni valód. A kokci tünetei azzal az oldattal csak átmenetileg szüntek meg, megerősödött az immun rendszerük, és ez ideig -óráig elnapolja az igazi problémát. Hangsúlyozom ha valóban kokcídiózis volt , az ott van jelenleg is valamelyik fejlődési stádiumában, és egy ismételt terhelés felszínre fogja hozni.
Értékes állományod megérne egy korrekt itatást Baycox-al.
LJ

neco
Újonc
Hozzászólások: 13
Hozzászólás Válasz: Kokcidiózis
April 8, 2013, 14:54

…ha már a kokci’ szóba került, hátha valaki hasznát veszi a következő néhány sornak.
A belgiumi VB-ről hazaérkező 10 madaram feje a hazaérkezés után szinte folyamatosan az etetőben volt. Ennek nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, hiszen a hazaút során szükségszerűen nem tudtak egész nap enni a madarak. 2 nap elmúltával elkezdett az egyik (számomra!?) nagy értékű madár gubbasztani, majd egy napra rá két másik is, ekkor már komolyan vettem a dolgot, meggyőződésem hogy a kokcidiózis volt az ok. Elkezdtem az egész csapatot trisulmix-el kezelni, de két nap elmúltával már hatan mutattak hirtelen rohamos legyengülési tüneteket, ekkorra az elsőként tüneteket produkáló madár el is pusztult. Gergely André tanácsára elhagytam a trisulmix-et , és elkezdtem adagolni a Röhmfried cég „UsneGano” nevezetű készítményét 3.ml./1.l . itatóvíz arányban 4 napig. Következő napra még két madár elpusztult, de a többiek helyrejöttek, három hétre rá már pároztattam velük a tojókat, 3-4-5-ös fészekaljak keltek-kelnek tőlük.
10 naponta kapják azóta is a madarak a leírt adagolás szerint, az egyéb savasító anyagokat elhagytam. (ez előtt ekodiár+-t használtam szintén 10 naponta. Az UsneGano illata is hasonlít az ekodiáréra, szerintem ez is valamilyen citrusmag-olajat, és oregeganó-olajat tartalmazó szer) A fiókák fejlődését úgy tapasztaltam nem befolyásolja.
Ajánlom kokci’ érzékeny fajoknál (elsősorban dél-amerikai, és egyéb csízféléknél, de akár kanárinál is) próbáljátok ki megelőzésképpen, csak ajánlani tudom.
(az a gyanúm a belgák használt, nem kellőképpen fertőtlenített füttykalitokba tették a madarakat a VB.-n. Ez előtt a olasz, francia, spanyol VB.-n új füttykalitokat használtak, a rendezvény után meg eladták ezeket fütty-, illetve szállítókalitnak.)

Diuraca
Fórumfüggő
Hozzászólások: 91
Diuraca
Hozzászólás Válasz: Kokcidiózis
April 5, 2013, 18:33

A kokcídiózis más megvilágításban

A kokcídiózis néhány jellemzője:

„A kokcídiumok egysejtű paraziták, a galambok bélrendszerében élnek. Szaporodásuk folyamán károsítják a bélfalat, abban vérzéseket okozva, amely igen súlyos fokú is lehet.”

„Jellemzően inkább a fiatal, növendék korosztály betegsége, de akármelyik életkorban okozhat teljesítménycsökkenést, súlyosabb esetben halált is.”

„Megelőzésében fontos szerepet játszik a megfelelő dúchigiénia, mivel a környezetbe kikerülő és napokig ott maradó bélsárban tud fertőzőképes alakot képezni az élősködő, melyhez kedvező a nedves környezet.

Ha problémánk volt az előző években a kokcídiózissal, egy darabig célszerű legalább két-három havonta kezelni ellene az egész állományt”

http://www.pigeonbooks.com/index.php?r=24&c=21&l=hu

Rendkívül fontos problémát vetett fel Varga Sanyi, azt hiszem találó volt amit írt, „ a díszmadár- tenyésztésben mindig túlzónak tartottam a kokcídiózis körüli „hisztériát””
Valóban bagatelizáltuk a kialakulását, viszont amikor a probléma jelentkezik, szinte megállíthatatlan, igen érzékeny veszteségeket tud okozni.
Mindig példaként emlegetem a postagalamb sport kedvelőit , művelőit. A nagy igénybevétel, az immunrendszer által féken tartott, de az élőlényekben jelen levő mikróbákat könnyen aktivizálhatja. Ezért a diagnosztika, a gyógyszerezés számukra létfontosságú. Tudom, hogy a kokcídiózis olyan sokféle formát ölt, hogy gyakran faj specifikus változatai is létrejönnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a fejlődési ciklusaiban ne lenne nagyfokú azonosság. Márpedig ha ez igaz, akkor a kiváltó körülmények azonossága is feltételezhető. A postagalamboknál a versenyek a nyári időszakra esnek, amikor a szállító ketrecekben különböző tenyésztők, eltérő tartástechnológiájú galambjai viszonylag zsúfoltan vannak elhelyezve, és így gyakran alig táplálkozva, szomjasan(gyengítő tényező), akár két napig is utaznak a felengedés helyszínéig. Nincs szándékomban a postagalamb sportról bővebben írni csupán azt szerettem volna megvilágítani, hogy az eltérő tartási körülmények, a zsúfoltság, a meleg és a terhelés kiváltó okai lehetnek a betegség kialakulásának.

Párás meleg: az elmúlt nyár rendkívüli meleg időszakaira azt hiszem mindenki emlékszik, ahogy erre a tavaszra is emlékezni fogunk, csak most ellenkező előjellel. A múlt nyáron a nagy melegben öntözéssel próbáltam a volierekben lévő hőséget enyhíteni. Addig, amíg száraz melegben voltak a madaraim, a betegségnek nyoma sem volt. A kokcídiumok aktiválását a meleghez adott pára váltotta ki. Előző évben olyan import madarakat szereztem be, amelyek valószínű, hogy a látszat ellenére is hordozták a kokcídiózist a karantén ellenére is. A párás melegben rövid időn belül az összes import madár elpusztult. A diagnózis felállításában a postagalamb tartó barátaim segítettek és igazuk is volt.
Az elpusztult madarak szomszédságában lévő korábbi tenyész madaraimnál semmilyen betegségre utaló jel nem mutatkozott. Ez azt hiszem, hogy egyértelműen az import egyedek fertőzöttségét bizonyította. Drága tanulság volt számomra.
Viszont a külföldi tenyésztők negyedévenkénti kezelése meggyőzött a beavatkozás fontosságáról. Ha betegség volt, akkor indokolt a negyedévenkénti itatás.

Mivel itassunk: a két legismertebb termék az ESB3 és a Baycox díszmadaras körökben, (a postagalambok, baromfik, nyulak,sertés esetében sok specifikus készítmény van). Melyik a jobb???, használata megosztja a nyugati tenyésztőket is. Engem viszont egy gyakorló állatorvos meggyőzött. Véleménye szerint a Baycox a kokcídiumok specifikus szere, szerinte a két készítmény között akkora a különbség, mint a trabant és a mercédesz között.

Mit lehet még használni a kokcídiumok visszaszorítására:
1.Savanyítás 5 ml/l almaecettel itatni hetente 1-2 alkalommal, ez a betegség kialakulása esetén nem elégséges , ilyenkor gyógyszeres beavatkozásra van szükség.
2. Fontos az „A” vitamin biztosítása, hiszen a bélhám sérüléseit regenerálni az „A” vitamin mint hámvédő vitamin nagymértékben segíti, így a betegség súlyos, vérzéssel járó változatát visszaszorítja.
3.Ajánlatos a „K” vitamin adagolása, megj.: a papagájok etetésével kapcsolatos írás is fontosnak tartja az emésztő traktus védelme szempontjából.
4.A „B” vitaminok közül a biotin erősíti a kokcídiumok hatását, ezért az adagolt vitaminok komponenseinek aránya nagyon fontos.
5.Mi védi meg a természetes populációt a kokcídiózis ellen? A természet „mindig kitalálja” a megfelelő természetes hatóanyagokat. A növények ismerete vezette a tenyésztőket egy afrikai (Uganda)fűféle magvai (Digitaria exilis)felé, amely bizonyítottan természetes kokcídió sztatikum.
A nyugati tenyésztők etetik, a gyógyszerezést ennek ellenére nem mellőzik.
„ FONIOGOLD® is a unique and 100 % natural birdseed with extremely high feeding values. Many breeders of birds subscribe medicinal properties to this power seeds and it is used in the fight against coccidiose.”
„Foniogold egy egyedülálló és 100 %-ig természetes madármag, kiemelkedően magas tápértékkel. Sok madártenyésztő aláírja, hogy ennek a magnak a hatása használható a kokcídiózis elleni kűzdelemben”

http://www.foniogold.com/uk.htm

6. A postagalambászok nyáron a galambokat kirekesztik a dúcból, és a zárt helyet tömény (20 %-os)ecettel permetezik, míg mások lúggal vagy a hely „lángolásával” (nem kell alágyújtani!!! gázpörkölőt használnak) pusztítják el a kórokozókat.

LJ

brimston
Fórumozgató
Hozzászólások: 25
Hozzászólás Kokcidiózis
April 3, 2013, 08:07

Néhány nappal ezelőtt egy számomra nagyon értékes madarat veszítettem el. Ottóval történt beszélgetésünk során felmerült, hogy kokcidiózis okozhatta a bajt. Bár tisztában vagyok a kokcidiózis jelentőségével, szakmám kapcsán a baromfi kokcidiózisát jól ismerem, éppen ezért a díszmadártenyésztésben mindig túlzónak tartottam a kokcidiózis körüli „hisztériát”. Meg voltam győződve arról, hogy teljesen száraz helyen, heti alapos takarításnál, világos, napsütötte röpdében vagy ketrecben egyszerűen nem alakulhat ki a fertőzés. A fertőzéshez ugyanis, ahogy látni fogjuk, egy bonyolult feljődési szakasz teljes végbemenetele, nedvesség, és megfelelő hőmérséklet kell. Mindazonáltal újra kell gondolnom az eddig általam gondoltakat, mert úgy néz ki, valamit mégis elronthatok. Megpróbálom összefoglalni az általam ismerteket, és az irodalmakban fellelhető anyagot, várva a véleményeteket és a hozzászólásotokat.

A kokcidiózist egy speciális egysejtű állatcsoport okozza. Rendszertani helyük időnként változik, bonyolódik. A baromfi kokcidiózis egy alapjaiban jól feltárt, számos irodalmi anyagból megismerhető betegség. Mivel jelentős veszteségeket okozhat, komoly védekezés alakult ki ellenük. A leggyakoribb fajok az úgynevezett Eimeriák. Érdemes néhány szót ejteni ezek életciklusáról, fejlődési szakaszairól.

Az Eimeria fajok életciklusa a sporulált oociszta felvételével kezdődik. A fertőző szakasz során az állat vékonybelében mechanikus és kémiai hatásra a sporocisztából kiszabadulnak a sporozoiták. A sporozoiták a hámsejteket támadják meg, sejten belül növekednek és ivartalanul szaporodnak, belőlük szakaszosan ürülnek az úgynevezett merozoiták a bél üregébe. Ezen schizogén ciklusok (3-4) során fejlődnek ki a sejten belül az ivaros szaporodási formák, a gametociták, amelyek makro- és mikrogametocitákra differenciálódnak. A mikrogametociták számtalan, csillóval rendelkező, mozgásképes mikrogamétát bocsátanak ki, amelyek a makrogametocitákhoz vándorolnak. A makrogametociták makrogamétává válnak, amelyek megtermékenyülve először zigótává, majd oocisztává alakulnak. Az oociszták az állat szervezetéből a bélsárral a külvilágra ürülnek, ahol megfelelő körülmények hatására a nem sporulált oocisztából sporulált oocisztává alakulnak át. A szervezeten belüli folyamatok 4-5 napig tartanak, az állattestén kívül pedig 1-2 napot vesznek igénybe. Egy-egy oocisztából a ciklus során milliónyi oociszta képződik. A külvilágon az oociszta sporulációja sporulált oocisztává (amely 4 sporocisztát, illetve sporocisztánként 2 sporozoitát tartalmaz), 25-30 C-os hőmérsékleten 1-2 napot vesz igénybe. A sporulált oocisztának vastag fala van, ezért a környezeti hatásoknak nagyon ellenálló, hónapokig, évekig is fertőzhetnek. A fertőtlenítőszerek hatásának is jól ellenállnak, de ammónia és metil-bromid tartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyak az oocisztákkal szemben. A fagy, 56 C feletti hőmérséklet és kiszáradás elöli őket.

Közvetlen kártételük a bélhámsejtek károsításából, a takarmány emésztésének zavarából, a víz és tápanyagok felszívódásának zavarából, bakteriális társfertőzésekből adódik.

Az ismert kokcidiosztatikumok között a paraziták szaporodását gátló (kokcidiosztatikus) és a kokcidiumokat elpusztító (kokcidiocid) szerek vannak. Előbbiek az úgynevezett ionofor készítmények, amelyek a sejthártyán az ioncserét akadályozzák, míg az utóbbiak általában az úgynevezett kémiai szerek, amelyek a protozoonok bizonyos fejlődési alakjait pusztítják el. Az ionofor kokcidiosztatikumok esetében (melyek inkáb a bél lumenében megjelenő extracelluláris alakokra hatnak) a megváltozott ionegyensúly végül azt eredményezi, hogy víz áramlik be a parazitasejtbe, és károsodnak a sejtstruktúrák. Ezek a szerek soha nem gátolják meg teljesen az oocysta ürítést, a rezisztencia velük szemben lassan alakul ki. A kémiai szerek, melyeket szintetikusan állítanak elő (az ionoforok gombafélék fermentációs termékei), a sejtekben élősködő intracelluláris alakokra hatnak. Változatosan fejtik ki hatásukat, egyes szerek sejtfalszintézist gátolnak, mások mitokondrális anyagcserét, megint mások sejtmagosztódást gátolnak. Ezek a szerek teljesen meggátolják az oocysta ürítést, de igen gyorsan kialakul ellenük rezisztencia. (A baromfinevelés során ezért váltakoznak leggyakrabban ionofor és kémiai szerek a védekezésben)

Ahogy említettem, a baromfi kokcidiózisnak kötetekre tehető irodalma van (ahogy a nyúlénak, disznónak is), de például ha a pintyfélék, papagájok, egyéb trópusi fajok kokcidiózisáról már nagyon kevés adatot találunk. Magyarul gyakorlatilag semmit, néhány úttörő cikk, konferenciaanyag lehet csak, ám ezek nem hozzáférhetők az interneten. A külföldi publikációk száma már jelentősebb, ám ezekből nehezen hámozható ki a lényeg, ami számunkra is fontos lehet.
Pintyfélék kokcidiózisa után kutatva az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az ő fertőzésüket nem az ismert és jól dokumentált Eiméria fajok okozzák. Néhány Gould amandínával foglakozó honlap összefüggésbe hozza az Eimériákat a kokcidiózissal, ám az esetek legnagyobb részében a pintyfélék kokcidiózisáért más faj felelős.

Madárfajok kokcidiózisáért felelős kokcidiák (a táblázat szétcsúszott)

Eimeria sp.
Isospora sp.
Tyzzeria sp
Cryptosporidium sp
Wenyonella sp.

Csirkék, pulykák
közönséges
-
-
közönséges
-

Kacsák, ludak
közönséges
alkalmi
közönséges
alkalmi
alkalmi

Sirályok
alkalmi
-
-
-
-

Galambok, gerlék
közönséges
-
-
-
alkalmi

Jégmadarak
-
alkalmi
-
-
-

Sólymok
-
alkalmi
-
-
-

Fácánok, fürjek
közönséges
alkalmi
-
alkalmi
-

Darvak
közönséges
-
-
-
-

Énekesmadarak
-
közönséges
-
-
-

Pelikánok
alkalmi
-
-
-
-

Harkályok
-
alkalmi
-
-
-

Papagájok
alkalmi
alkalmi
-
alkalmi
-

Baglyok
-
alkalmi
-
-
-

Struccok
-
alkalmi
-
-
-

Ahogy a táblázatból is látszik, pintyféléknél az úgynevezett Isospora fjok felelősek a betegség kialakulásáért. Az Isosporáknak jelenleg 248 faja ismert, erősen fajspecifikusak, ám bonyolítja a helyzetet, hogy rendszertanuk képlékeny, gyakran más tudományos néven „futnak”, és gyakran tünnek fel újabb fajok. Zöldikéből például az Isospora chloridis-t, kenderikéből az Isospora arrui-t, erdeipintyből az Isospora fringillae-t írták le. Az Isosporák életciklusa némileg eltér az Eimeriákétól, de a különbséggel nem untatnám az olvasót, annál is inkább, mert magam sem értem egész világosan. Egy biztos, itt is a sporulált oocysta fertőz, aminek kialakulása az adott fajtól függően 2-7 nap. Kísérletekben, melyekben seregélyeket, barátposzátákat, karmazsinpirókokat tartottak fogva, és fertőzték őket Isospórával, azt tapasztalták, hogy szignifikánsan a fiatal egyedek fertőződnek inkább, és az ő testsúlyvesztésük a lényegesebb. Alapvetően azt mutatják a vizsgálatok, hogy a vadon fogott madarak 50-90 %-a fertőzött Isospórával, ám a madarak együtt élnek vele, immunitásuk van rá. A mi fogságban tartott fajainknál persze ez máshogy is alakulhat, hiszen jobban dúsulhatnak, és a stressz, ami éri őket, és aminek súlyosságát nehezen ítélhetjük meg, fellobanthatja a betegséget.

Általánosságban elfogadott hazai és külföldi tenyésztők körében a Baycox használata, aminek hatóanyaga toltrazuril, hatásmechanizmusa szerint az összes sejten belüli stádiumra hat. Tehát így a fentebb említett kémiai szerekhez áll közel, és így a rezisztencia ellene gyorsabban is alakulhat ki, mint az ionofor szerek esetében. Erről -mármint a rezisztenciáról- semmit sem találni a szer leírásánál, valószínűleg ez a mi esetünkben, amikor is nem naponta, nagyüzemileg használjuk a szert, nem is fontos.

Az Isosporákkal kapcsolatban az angolul jól beszélő madarászok igen sok kísérletet és tanulmányt találhatnak, aki veszi a fáradságot, és lefordítja őket, kérem egészítse ki az itt leírtakat.

Oldalak: [1]
Mingle Forum by cartpauj
Verzió: 1.0.33.3 ; Oldal betöltése: 0.052 másodperc